Zamárdiban a hetes út mentén a családi házak szokványos sorát meglepő látvány váltja fel, égnek meredő őrtorony, világháborús ágyú és mindenféle militáriák díszelegnek a szárazságtól kornyadozó virágok mellett egy kertben. Világháborúk múzeuma, hirdeti a kapun a felirat.
Az Egyetem utcában találtak egy szovjet légibombát. A hatástalanítás idejére a környéket kiürítik, illetve lezárják.
Hogyan fonódott össze a német nagyipar és a hatalom felé igyekvő, majd a hatalmat birtokló német nemzetiszocialista párt? Hogyan talált egymásra a náci vezérkar és a nagytőke? Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját? És mi történt a második világháború után a kollaboráns gazdasági szereplőkkel? Erről szól a HVG Könyvek Kiadónál megjelent Náci milliárdosok című kötet (szerzője David De Jong holland történész, oknyomozó újságíró), melynek több részletét is bemutattuk ezekben a hetekben.
Tíz történész válaszol a II. világháborúval kapcsolatos megannyi kérdésre a Napvilág Kiadó kötetében.
A második világháború kirobbantásáért a nyugati nagyhatalmak, de még a lengyelek is felelősek. Ukrajnában most a törzsökös orosz földek visszaszerzése folyik. Néhány állítás abból, ahogyan Vlagyimir Putyin a történelmet láttatni akarja.
A Zibelló nevű teherhajó 78 évvel ezelőtt süllyedt el, azóta csak egy apró részlet látszódott ki belőle. Most az egész, 55 méter hosszú hajótestet látni lehet.
Mindmáig nehéz eldönteni, mennyit számítottak a második világháborús szovjet győzelemben az amerikai hadianyag- és élelemszállítmányok, de Biden elnök érdemesnek látta újra elővenni az akkor bevált jogi formulát.
A nőket lenéző szemlélet okozta sok német megszálló vesztét, amikor a magukat butácska csitriknek színlelő lengyel kamasz lányok fegyvere szegeződött rájuk. Thrillerbe illő gettótörténeteket oszt meg a Park Könyvkiadó Partizánnők című kötete.
Népirtás, lakosságcsere, kitelepítés terheli a lengyel–ukrán történelmet, mindenesetre Lengyelország vitán felül Ukrajna mellé áll az orosz agresszióval szemben. A lengyelek részben biztonságpolitikai okokból hajlandók félretenni a régmúlt sérelmeit.
A második világháború keresztbe tett a tanulmányainak, most bepótolja.
A második világháború éveiben a legnagyobb grazi munkatábort Liebenauban működtették, 1945 áprilisában a magyar zsidók számára ez volt az átmeneti állomás a mauthauseni haláltáborig. Itt később annak ellenére építkeztek, hogy a helyszínen csontmaradványokat találtak. Szeretettel külföldről sorozatunk ez alkalommal Bécsből jelentkezik.
A fajvédők azért kerülhettek egy platformra a kommunistákkal, mert a zsidóknál is jobban gyűlölték a németeket. Ám a budapesti ellenállóknak esélyük sem volt – derül ki Bartha Ákos Véres város című új könyvéből.
Elindult a második világháborúban hősi halált halt, megsebesült és hadifogságba esett magyar katonák internetes adatbázisa, amely bárkinek hozzáférhető, kutatható.
„Konok akarattal” kényszerítette magát naponkénti naplóírásra 1941-től Teleki Pálnak, majd két utódjának is miniszterelnöki államtitkára, Zsindely Ferenc. A kulisszatitkokkal teli, minap megjelent terjedelmes krónika visszatérő témája az öngyilkos kormányfő.
A náciknak gyártott fegyvereken meggazdagodó Emil Georg Bührle kollekciójának kiállításán elmaradt az igazi szembenézés a befogadott gyűjtemény múltjával.
Nem illik bele a hivatalos ukrán történelemszemléletbe a 80 éve elkövetett Babij Jar-i mészárlás emléke. A holokauszt egyik szimbólumává vált tömeggyilkosságot a német Wehrmacht- és SS-katonák mellett ukrán kollaboránsok és rendőrök követték el.
A második világháború után a Szovjetunióba hurcolt hadifoglyok több mint 10 millió adata között kell rendet tenniük a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársainak.
Lehetnek benne elírások, félrefordítások, ellentmondásos információk, ám már megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjára felkerült, 682 ezer kartonból álló hiánypótló gyűjtemény, amely a még élő elhurcoltak, az utódok és a történészek számára egyaránt fontos lehet.
Több mint 100 ezer emberrel többen hunytak el 2020-ban, mint az azt megelőző években.
1921-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunió, valamint a cári Orosz Birodalomból néhány évvel korábban kivált Finnország. Azóta háborúztak, voltak feszült és békés korszakaik, és kísért még a „finlandizáció” is, azaz annak példája, miként maradhat független egy kis állam egy többé-kevésbé ellenséges világhatalom – a szovjet összeomlás óta Oroszország – szomszédságában.
